| Földrajzi adatok: | A Hajdúhát kistérség É-i részén, a Tisza-folyó mellett található, Rakamaztól mintegy 6 km-re. |
| Elérhetőség vasúton: | Vasúti kapcsolata nincs. |
| Elérhetőség közúton: | A 38-as főút kb. 6 km-re van a településtől. |
| Történelmi adatok: |
Szabolcs története: A megye névadója, a Tisza partján épült földvár, az I. István-féle várispánság központja, a XI-XII. században jelentékeny hely; a földvár és a megye névadója István idejében élt első ispánja lehetett. A XIII. század végén még castrum néven említik. 1321-ben ugyan a Gut Keled nb. Pál bán fia Miklós birtoka volt, de 1357-ben a Szente-Mágócs nemzetségbeliek bírták, akiknek itt hat kőoszlopon álló monostori templomuk volt; a faluban még egy másik templomot is említenek, patrónusa Szt. Mihály. Templomát és papját a pápai registrum is említi. A XIV. században királyi adományosként több kisnemes családot említenek itt. A XVI. század elején nagyobb részét már a királyi kincstár tartotta a kezében és a tokaji vártartományhoz tartozott, de a Báthori család bírta közel negyedét. A többin a Perényi, a Semsey és a Zokoly családok osztoztak. 1720-ban a vétel útján szerzett 25 telken három földesúr, Török György, Patay Sámuel és a Szombathy család osztozott. A XVIII. század folyamán ezek a casládok maradtak a földesurak. Az osztozkodások során keletkezett perek a középkori helyek lokalizálását lehetővé teszik. A jobbágyfelszabadulás idején egyedül a kincstár volt a földesura. A XVIII. században görög katolikus kárpát-ukránokat telepítettek be. 1839-ben 180 lakosa volt. Határába olvad be a XIII. században még meglevő, a vár birtokát alkotó Halász, ahol a vár halászattal szolgáló népei laktak. 1245-ben azonban már puszta volt; ezt 1291-ben a Szentge-Mágócs nb. Bekes és rokonai vették meg, de 1320-ban már ismét a Gut-Keled nemzetségé volt. A helynév a XV. században még élt mint Halásztelek, és dűlőnévben a jelen század elejéig megmaradt. Ugyancsak a határába, sőt a lakott belterületébe olvadt be az 1367-ben említett Kisfalud. Lokalizálását az 1753-ban végrehajtott határjárás könnyíti meg: a szabolcsi-tokaji úttól északra állott. |
| Legfontosabb termékek | burgonya, alma, kukorica, búza |
| Természeti értékek: | Szabolcsi Morotva-tó. |
| Műemléki védettségű épületek: | Honfoglalás kori földvár, IX.-X. század. Református templom, román stílusú, XI. század. A XVIII-XIX. században részben átépítették, a belső XV. százada végi. Gótikus nyíláskeretek: a szentélyben a meszelés alatt XV. századi faliképek. Volt Mudrány-kúria, késő barokk, XVIII. század vége. |
Látnivalók:
- Honfoglalás kori földvár – 4467 Szabolcs, Földvár u.
- Mudrány-kúria – Helytörténeti Tárlat – 4467 Szabolcs, Petőfi S. u. 39. Tel.: (+36) 42/720-208
-
Református templom – 4467 Szabolcs, Petőfi u. Tel.: (+36) 44/206-811
