ugyintezes

Református templom

Valószínűleg Szent István alapította a XI. századi, román stílusú templomot. Az eredetileg háromhajós templomot a XV. században újjáépítették, és gótikus nyíláskeretekkel látták el. Ez időből falképek is maradtak.

A román kori épületet az 1357-ből való első írásos említése Máriának szentelt monostornak tartja. A XVIII-XIX. század során egyetlen teremmé alakították át, s három pillérének alapjait csak az 1970-71-es ásatások során találták meg ismét. Az 1978-ra befejezett műemléki helyreállítás során eltávolították az értéktelen ráépítéseket, az új tetőszerkezet pedig az egykori belső tér arányait érzékelteti. Az így kialakult különleges megoldás révén, eredeti és jelzésszerű középkori részletek is megtekinthetők. A templombelsőben gótikus sekrestyeajtó, szentségtartó és faragott keresztelőmedence található.

A templom története, építészete

Ha letekintünk a sánc magasából, majd óvatosan leereszkedünk, a falu főútjától kissé beljebb, az egyszerű fakerítéssel övezett templomkertbe belépve magas, zsindellyel fedett harangtornyot láthatunk, amely a templom helyreállításakor készült. A déli oldalon, a templom bejáratához vezető út mellett áll Szent László király mellszobra, amely a győri székesegyházban őrzött fejereklyetartó (herma) mintájára készült. 1992-ben, a Szabolcsban tartott zsinat 900. évfordulóján állították. Ha körbejárjuk a díszítetlen templomot, láthatjuk, hogy egykori szentélye félkörös. A sekrestyét valószínűleg az 1841-es földrengés után bontották el, alapfalait a régészeti kutatás utáni helyreállítás során tették bemutathatóvá. A templomba délről léphetünk be, a félköríves, egyszerű bejáraton keresztül (11. századi küszöbköve a régészeti feltárás során került elő). A templomhajó 13,7 m belső hosszúságú és 9,2 m belső szélességű. Délről négy félköríves ablak világítja meg a templom belsejét (ezek eredetileg kisebbek voltak, 1900-ban nagyították meg őket). A templombelső a kora Árpád-kori hangulatot próbálja érzékeltetni, amelynek meghatározója a román stílus volt. Az egykori kehely alakú kő keresztelőmedence tartja a szószéket. A meglehetősen jellegtelen, 1944-ben súlyos sérüléseket szenvedett, s ideiglenes jelleggel helyreállított épület értékeit az 1970-1972-ben végzett régészeti kutatás megkezdése előtt nem ismerték fel. A földvár nagy figyelmet keltő ásatása után fordult Németh Péter régész figyelme a templom felé, abban sejtve az ispánsági székhelyhez tartozó esperesi központ helyét, ahol a nevezetes szabolcsi zsinatot is tarthatták. Az ásatás során megtalált háromhajós, hat kőoszlopos templom eredetileg a 11. században épülhetett. Szentélyét a 14. század második felében kifestették (az elpusztult freskók a tizenkét apostolt ábrázolták). A 15. század végén gótikus stílusban történtek kisebb átalakítások. A 16. század közepétől a templom a reformátusoké. Az 1841-es földrengés során súlyosan megsérült templomot átépítették (akkor szűnt meg háromhajós osztása is). 1900-ban tornyot építettek elé, amit a németek fölrobbantottak (1944). A templom helyreállítására a régészeti kutatás befejezése után került sor.

Településünk címere

Sztabolcs címer

ukLogo

 

jogszabalykereso

hivatalkereso

kozadattar logoszakkor banner 300x250 201028

kozadatkereso

ma

mvh logo

 

szakkor banner 220x163 201028szakkor banner 300x250 201028

Közvilágítási hibabejelentő:

foto2

foto1

foto4

foto5

© 2019 Szabolcs.

Please publish modules in offcanvas position.